Zöldszemű Jimin (Jimin x J-Hope)

Szereplők: BTS tagjai

Figyelmeztetés: +18

Páros: Jimin x J-Hope

Leírás: Minden emberben ott bújkál az a bizonyos érzés, ami akkor tör a felszínre, ha valaki megpróbálja elcsábítani tőlünk szívünk választottját. Mindenki másképp éli meg ezt a helyzetet, ahogy a BTS főtáncosa, Jimin is. J-Hope számára a minden, akiért tűzbe tenné a kezét, így nem csoda, hogy fenyegetve érzi magát Taehyung mellett, aki a fiú legjobb barátja. Vajon képes legyőzni a benne rejlő Zöldszemű Szörnyeteget és V-t?

Shiro-chan

- V, szeretlek! –kiáltotta J-Hope, majd a narancssárga hajú fiú nyakába ugrott, aki egyből magához ölelte. És ismét kezdődik minden előröl. Ők megcsinálják a fanservice-t a műsorokban, a kamerák leállnak, V ráakaszkodik J-Hopera, én pedig egyedül maradok a reményemmel, hogy este legalább egy kicsit együtt lehetek a szerelmemmel. Imádom a bandám tagjait tényleg fogalmam sincs, mihez kezdenék nélkülük, csak van az A bizonyos érzés, ami mindig, mindent tönkretesz. És ez az érzés nem más, mint a féltékenység. Gyűlölöm, mikor a felszínre tör belőlem a zöldszemű szörny. Ilyenkor elég egy apró érintés, egy elvétett viccelődés, egy félreérthető pillantás és én máris kirobbantanám a III. Világháborút. Amikor a féltékeny-Jimin énem van elől mindenkit utálok, akit nem Jung Hoseok-nak hívnak. Azt akarom, hogy engem öleljen, hozzám beszéljen, az én pillantásomat keresse és egész egyszerűen: velem foglalkozzon! Ez a bizonyos szörnyeteg sajnos már túl régóta lakozik bennem. Pontosabban a debüt óta. Nem szeretem a tipikus kliséket, miszerint „én már az első pillanatban tudtam, hogy összetartozunk”, vagy a „mi szerelmünk szerelem volt első pillantásra”. Ilyen dolog nem létezik. Nincs olyan, hogy első-látásra-szerelem. Hisz gondoljunk csak bele: mi van akkor, ha egy közveszélyes ember az, akire kivetettük a hálónkat amiatt a pillantás miatt. De az is lehet, hogy valaki pont százhatvan centi, hosszú barna hajjal, nagy kék szemekkel, édes mosollyal, nagy mellekkel, tökéletes alakkal, de a személyisége undorító és maga a lány idegesítő és legszívesebben egy rotációskapával vernéd ki az összes fogát! Szóval jah, ebben a dologban nem hiszek. Viszont az idő múlásban igen. Én is így szerettem bele Hoseok-ba. Beszélgettünk, nevettünk, táncoltunk, filmet néztünk, hülyéskedtünk, csináltuk a saját kis dolgainkat és egyik nap, mikor felkeltem majd megláttam a kócos haját, kómás fejét és meztelen felsőtestét a szívem egy hatalmasat dobbant, majd egy gyors tempóban tovább lüktetett. Senki másnál nem éreztem így, csak nála. Valahányszor megláttam őt és folyton mosolygós arcát, nekem is mosolyognom kellett. Ha szomorúnak láttam, miután legszívesebben megöltem volna azt, aki miatt az én mosolybombám szomorú, megvigasztaltam, megöleltem, gyakorlatilag mindent megtettem azért, hogy jobb kedvre deríthessem. De egyszerűen fogalmazva a szerelmünk kezdete teljesen átlagos volt. Átlagos vallomás, átlagos félelmek, átlagos szavak egy egyáltalán nem átlagos fiúval.

- Hyuuung, szeresd Jungkook-ot is. – gondolataim örvényéből a mi kicsi maknaenk ébresztett fel a hatalmas ölelésével.

- Hyung szereti Jungkook-ot. – öleltem át jó szorosan. A második ember akit a legjobban szeretek J-Hope után az Jungkook . Pici és ártatlan. Legalább is még egy darabig. Eleinte nehéz volt felfognia, hogy én és Hoseok egy pár vagyunk, de miután leülepedett benne ugyanolyan lett a kapcsolatunk, mint azelőtt. Az elválaszthatatlan idióták visszatértek.

- De akkor Hyung miért szomorú? Összevesztetek Hoseok hyunggal? – Bambi szemeivel bámulta arcomat, az hátha elárul neki valamit letörtségem okáról.

- Kis butus, hát sosem fogod megtanulni? Én és J-Hope nem fogunk összeveszni ebben az életben.

- Akkor megint az az idióta kavar be? –annyira vicces, mikor V-t szidja a kedvemért. Tisztában vagyok vele, hogy ő a legjobb barátja, ám értem még is képes őt elhordani a legmelegebb égtájakra is. Mondjuk, V-t mindenki idiótázza, szóval már Kookie se tudja máshogy szólítani.

- Fején találtad a szöget. –nevettem kínosan.

- Semmi ok az aggodalomra, Sütihős megment téged!

- Sütihős?

- Persze, ez nem elég egyértelmű? Taehyung hyung, most szeresd Jungkook-ot! –kiáltotta, majd a két fiú felé futott és végül egy nagy lendületet véve ugrott V nyakába, aki ettől elesett, így ketten fetrengtek a földön és nevettek.

- Na, mi van Popsi, megint féltékeny vagy ezért uszítottad a nyakunkba a Törpét? –ismét ez a hang. Valahányszor meghallom a szívem újra dobban egy nagyot, hirtelen jött melegség jár át és a rózsaszín köd elhomályosít mindent. És J-Hope tesz is arról, hogy még véletlenül se tűnjön el ez a köd. Nagy tenyereivel fenekembe markol, amivel közelebb von magához. Ajkai elkapják enyémet, melyeket ezután lustán kóstolgat. Nyelve körbejárja szám minden apró zeg-zugát, ezzel is felébresztve a bennem szunnyadó hormonokat.

- Hagyjál már te Seggfej, én nem ismerem azt a szót, hogy „féltékeny”. – még mielőtt teljesen elkábított volna ellöktem magamtól.

- Igen? És ha azt mondom, hogy ma Taehyung-al elmegyünk randizni, akkor se leszel féltékeny?

- Gyűlöllek! –kiáltottam rá, majd egy erőteljes csókra hívtam őt, melybe szokásához híven belenevetett.

- Imádom, amikor ilyen vagy Popsi. – mondta, majd mosolyogva elhagyta az öltözőt.

Annyira gyűlölöm, hogy imádom. Szerintem nincs olyan ember ezen a planétán, aki ne ismerné ezt a paradoxont. Tökéletesen ábrázolja a rapper felé táplált érzéseimet. Néha napján már szinte fizikai fájdalmat érzek, annyira jóképű és elbűvölő. De tényleg. Van, hogy legszívesebben csak nézném egész nap porcelán bőrét azzal a hatalmas mosollyal az arcán. Az se érdekelne, ha nem lehetne köztünk semmilyen érintkezés, csak had bámulhassam. Esküszöm, legközelebb már annyira védeni akarom, hogy bezárom egy ketrecbe és az embereknek pénzt kell majd fizetniük, hogy megnézhessék. Aki pedig hozzáér, vagy csak a közelébe megy halál a jutalma. Neeem, egyáltalán nem akarom kisajátítani ezt az idiótát, ugyan már. Na jó Jimin, mára elég lesz belőled, inkább aludj egyet. –belső énem, mint mindig most is lényegre törő volt. Lehet, hogy a fáradtság miatt vagyok egyre hisztisebb mostanában. Vagy csak szimplán csajjá alakulsz és hozzád is bekopog a Mikulás. –na most már elég lesz, BelsőJimin, kuss!

***

Miután szerencsésen legyőztem a belsőhangomat, a stúdiótól egészen hazáig aludtam. Méghozzá J-Hope vállán. Legalább is mikor felkeltem, akkor az ő izzadtság szaga fogadott.

- Büdös vagy. –motyogtam, majd fejemet még jobban belefúrtam az irritáló szag ellenére is. Bár nekem még ez is mennyei, hisz az Övé.

- Te meg kedves. –röhögött.

- Pedig igaza van Hosoek, amint hazaérünk, letusolsz. – mondta komolyan leaderünk, RapMonster.

- Óóó, szóval akkor ez volt az a rothadó szag. –gondolkodott el Jin.

- Hosoek, basszad meg, megint egy borz vagy. –szállt be az említett személy alázásába Suga is.

- Hyung, undi vagy. –kuncogott Jungkook. Életem, ennél jobb beszólást még nem tud. Nem baj, jelenleg ez is tökéletesen megteszi.

- Én szeretem ezt az illatot. Szexi és férfias. – öltötte ki ránk nyelvét V, mire J-Hope az ölébe ültette.

- Most csak V-t szeretem, titeket nem. Ő legalább látja azt, amit mások nem, igaz Drága?

- Igen, Hyung. –felelte, majd egy nagy puszit adott J-Hope szájára. És ebben a pillanatban egyszerre több dolog is történt. Hoseok-ból, NamJoon-ból, Jin-ből és Sugából kitört a nevetés, Jungkook ijedt tekintettel nézett rám, V egy fölényes vigyorral az arcán bámult, bennem pedig kitört a Harmadik Világháború. Na jól figyelj, te idióta. Én elintézem, te pedig hozd az ásót. Ma kinyírjuk ezt a rohadékot. –akármennyire is nem akartam, de ellenkellett állnom belső énem tervének, miszerint nyírjuk ki Kim Taehyungot. – Ő már az enyém.

- Majd meglátjuk. – ha a sejtéseim nem csalnak, egy haláltusára készülünk V-vel. Remek. Bár az eredmény teljesen egyértelmű: nincs olyan, hogy Park Jimin ne nyerje el szíve választottjának kegyeit. Mondjuk nem értem, hogy miért akart velem versenyezni, mikor én vagyok a barátja, a kedvese, a párja, a mindene.

- Ya, te idióta, hagyd abba. –röhögött fel még jobban J-Hope. Ha eddig nem forrt fel az agyvizem, most tuti. V mozogni kezdett Hoseok csípőjén miközben hangosan nyögdécselt. –Ezt majd este.

- Szavad ne feledd. – mondta kuncogva V.

- Hyung, nem zavar, hogy J-Hope hyungnak barátja van? – és igen, Jungkook, egy isten van. Egy nap még kamatostul visszafizetem a sok jót, amit értem és ezért az elmeroggyant lóért teszel.

-  Nyugi van, Kookie. Jimin tudja, hogy csak hülyülünk, nem de? – J-Hope nagy szemekkel nézett rám, aminek sehogy sem tudtam ellenállni.

- Ja, hogyne. –mondtam durcásan, majd egész testemmel elfordultam a két fiútól, így Jin hyungra nehezedtem, aki még mindig az előbbi apró puszin nevetett. Nekik ez vicces, de nekem a szívem szakad meg miatta. Én vagyok az egyetlen, aki hozzáérhet ahhoz a szájhoz. Csak én csókolhatom, csak én nézhetem. Valamit tennem kell, hogy magamhoz láncoljam még ennél is jobban. Vajon ha veszek egy hajóláncot egy vasmacskával a végén, kikötözöm a szobámba és ott tartom az idők végeztéig, akkor ugye velem marad? Szerintem igen. De ez legyen csak egy B terv, ha az A terv nem sikerül. Ami pedig nem más, mint én. Hoseok sosem tudott ellenállni a nézésemnek, az érintésemnek, a hangomnak, az egész lényemnek. És pontosan ez az, ami V-nek nem adatott meg: ő nem Park Jimin, hanem Kim Taehyung. Ugye mindenki érzi ezt az illatot? Bizony, bizony, ez a győzelmem édes illata.

Amint hazaértünk szobámba érve tervezgettem a ma estét. Vacsorázni nem viszem el, ahhoz túl fáradtak vagyunk. A tengerpart túl messze van, játszótérre meg nem akarom elvinni, mert abból nem az lenne, amit én elterveztem. Főzhetnék is neki. Nem, ez tutira nem. Nincs kedvem leégetni a dormot. Ez az, megvan! Mozi, az mindig beválik. Ha nem pornót akarsz vele nézni, akkor azt ajánlom, hogy ezt az ötletet verd ki a fejedből. – basszus BelsőJimin, hogy neked mindig igazad van. Hoseok-kal nem lehet elmenni nyilvános helyre filmet nézni, mert mindig csinál valamit, ami idegesíti a többi nézőt. Ha tetszik neki a film, ugrál, hogy milyen jó. Ha nem tetszik neki, akkor alszik rajta és hangosan horkol. Ha vicces, akkor még azon is nevet, ha az egyik szereplő éppen eszik. Ha szomorú, akkor majdnem, hogy hangosabban sír, mint egy kisbaba. Oh, mond Istenem, miért büntetsz egy ilyen összetett pasival?

- Popsi. – két kar ölelte át derekam, majd egy édes csókot kaptam nyakamra.

- Mi van, te Seggfej?

- A helyzet az, hogy Taehyung-gal van egy kis elintézni valóm, így ma vele alszok. Ugye nem probléma?

- P-p-persze, hogy nem az. M-m-menj csak.

- Köszönöm szívem, imádlak. – és a szívem valahol itt tört össze. Miért akar átmenni hozzá? Mi dolguk van? Miért fontosabb neki V, mint én? Vajon már nem szeret, és minden szava hazugság? Talán elvesztettem a harcot, ami köztem és V között zajlik? Basszus, miért nem tudja csak egyetlen egyszer észrevenni ez a baromarcú, hogy szarul esik nekem, ha egyedül hagy?! Most még is mit csináljak? Verd el. –felelte belsőhangom. Azt biztos, hogy nem! Akkor meg verd ki. – hát ez hülye. Még is mit kéne kivernem? És még V az idióta. Sok mindent kiverhetsz, például balhét. De én most a farkadra gondoltam. Inkább az, mint a részegség, hisz holnap próbálni is kell. –csábítóan hangzott ez az ajánlat. Ha már kiszeretett belőlem, miért ne nézhetnék pornót és csinálhassam úgy magamnak, ahogy akarom? Meg amúgy is, ha részeg vagyok, akkor hányok. És inkább élvezek a kezemre, mint sem végig hányjam az egész házat. Te tényleg egy zseni vagy Jimin.

Laptopommal feküdtem le ágyamra és írtam be a keresőbe a „gay sex” opciót. Ez is J-Hope hibája. Mikor még nem feküdtünk le, simán megnéztem a heteró szexet, és minden tökéletesen ment, de aztán az a seggfej átvette a testem felett az irányítást és nem tudok más milyet nézni, csak ilyet. Hajamba túrtam, majd szorgosan keresgélni kerestem a videók között. Nem vágytam semmi extrára, tehát nem akartam szado-mazo Szürke Ötven Árnyalata stílust, se egy gyors meneteset két idegen közt. Persze, az ilyen filmekben szereplők nem ismerik egymást, de… de én most valami olyasmire vágytam, amiben legalább egy kicsit tükröződik a szerelem egy aprócska szelete. Választásom végül két japán srácra esett. Nem nagyon volt szó háttér sztoriról, csak annyit lehetett tudni, hogy egy hotelben van egy maximum harminc éves edző és egy talán tizenhét éves fiú. És e mögé bárki kitalálhat bármit. Én úgy gondolom, hogy gyengédebb érzelmek kötik őket össze, így mikor a csapatnak, amiben a fiú van, választania kellett, hogy ki aludjon az edzővel és ő önként vállalkozott, így is eltölthet egy kis időt a szerelmével anélkül, hogy ez bárkinek is feltűnne. Nem tehetek róla, most menthetetlenül romantikus akarok lenni, és az is leszek.

A fiatal fiú –akinek pompásan látni lehetett felálló farkát- masszírozni kezdte az edzőt, aki emiatt nyögni kezdett. Óvatos volt, hogy merevedése még csak véletlenül se érjen hozzá a férfihoz. Vállától haladt a hátán keresztül egészen a csípőjéig. Itt már érződött, hogy biztos lesz valami, hisz egyre többször ért hozzá az idősebbik fenekéhez. Eztán jobb combját kezdte masszírozni, ami miatt többször is érzékenyebb helyre tapintott. Visszatért a férfi hátához, majd az egyszer csak elkapta a fiú kezét és péniszéhez vezette. Pár percig még feküdt a hasán, majd hátára feküdt és úgy kérte meg a fiút, hogy folytassa, aki ennek szíves örömest eleget tett. Mint a kedvenc jégkrémét, úgy falta a fiatalbbik az idősebbik férfiasságát, aki emiatt hangos nyögéseket hallatott. Miközben kezével folytatta a kényeztetést, szájával az edző mellbimbóit kóstolgatta. Aztán mikor hirtelen pozíciót cseréltek végleg nem bírtam magammal és én is beszálltam a játékba. Elképzeltem, hogy az edző J-Hope, én meg az a fiú, akit kielégítenek. Képtelen vagyok kifejezni, mennyire erotikus látványt nyújtottak számomra a japánok. Miután az edző végzett a fiú orális kielégítésével csókolóztak, majd bármilyen felvezetés nélkül péniszét felhelyezte a diákba. És itt jött el a mélypont. Az én bensőm is akart valamit, amit megszokott. Azt akartam, hogy engem is kitöltsenek. Vágytam a szexre. Ujjaimat levezettem nyílásomhoz, amibe szépen lassan behelyeztem őket. Először egyet, kettőt, majd hármat, pontosan úgy, ahogy J-Hope is szokta. Abban a tempóban haladtam, amiben a két fiú is, így tökéletesen átélhettem a helyzetet, amiben benne voltak. Amikor ők pózt váltottak, én is. Így most térdelek, és hátulról ujjazom magam. Annira megalázó, hogy ezt kell csinálnom Hoseok miatt. Tény, hogy sokkal több, mintha csak a farkammal játszanék, de… de akkor is. Fiú vagyok, elvileg azt kéne elképzelnem, ahogy én dugom meg a lányokat és a srácokat nem pedig fordítva! Annyira idegesít, de még is élvezem. Ez a baj az emberekkel: ha szexről van szó, egy idő után mindent szeretnek, mert legalább kielégülnek.

- I-igen Hoseok, ott… az a p-p-pont az! – a hirtelen jött élvezet miatt nem tudtam visszafogni kitörő nyögéseimet. Szinte éreztem, ahogy J-Hope ügyes ujjai mozognak bennem, ahogy cirógatja bőrömet, mellemmel játszik, puha ajkai megcsókolnak minden apró pontomat.

A magán menetemet egy negyedik ujj zavarta meg, ami nem hozzám tartozott. Bennem hirtelen megállt az ütő, a levegő belém szorult, szemeim a tízszeresükre tágultak. Na baszki, lebuktam. Számítógépem tetejét az a valaki lecsukta, majd hátulról hozzám bújt. Ahogy megéreztem, hogy ki is az, a szívem újra dobogni kezdett, a levegő szaggatottan kijött belőlem és megnyugodtam. Selymes bőrének érintése volt számomra a legjobb dolog ebben a pillanatban.

- Mi késztetett arra, hogy kielégítsd magad Popsi? Ha éhes voltál, és virslire vágytál, igazán mondhattad volna, hogy ne menjek át Taehyung-hoz. – saját ujjaimat eltávolította belőlem és helyükre sajátját helyezte. Lassú és kínzó tempóban húzogatta őket ki-be.

- Hoseok… Én csak…

- Te mi?

- Nem tudom. – utáltam, mikor kínoz. Még akkor is, ha minden porcikám tisztában volt azzal, hogy ma egy nagyon jó menetet fogunk magunk mögött hagyni.

- Én viszont tudom, Popsi. És addig foglak kínozni, amíg te magad nem mondod el. – és ezzel a kijelentésével alám feküdt, feje férfiasságom alatt volt, ujjai még mindig bennem. Egyszer csak meleg száját éreztem tagom körül, amit aztán durván szopni kezdett. Úgy bánt velem, mint a Föld legfinomabb nyalókájával: nyelvével körözött körülöttem, olykor megharapott vagy súrolták fogai bőrömet, de főként nyelvét használta. Mind eközben két kezével matatott bennem. Hol jobb kezét használta, hol a balt, hol felválta, hol egyszerre. Komolyan mondom, hogy az őrületbe kerget ez a fiú.

- Hoseok, könyörgök, csinálj valami többet. Akarlak! – nem szeretek könyörögni, de mikor ilyen hangulatában van, csak ez segít.

- Egy feltétellel. Ha elmondod, hogy ki az a személy, akire most gondolok. Nálam alacsonyabb, iszonyat helyes, imádok beletúrni a hajába. Rengeteg rajongója van, elképesztően tehetséges idol. És mind e mellett még iszonyatosan jó teste van. Plusz sok olyan lány van, aki imádja a párosunkat.

- Taehyung az, rá gondolsz. – azt hittem felrobbanok a tudattól, hogy miközben velem van akkor is arra a rohadékra gondol.

- Majdnem. Azt elfelejtettem megemlíteni, hogy gyakran változik át a szeme zölddé. Oh, és kocka hasa van és a neve J-vel kezdődik és „imin”-re végződik.

- Rám gondolsz?

- Hát persze, te hülye. Viszont ez még mindig nem elég ahhoz, hogy megadjam neked azt, amire vágysz. Mond el, hogy mit éreztél ma Taehyung iránt.

- Gyűlöltem, legszívesebben kikapartam volna a szemét.

- Azaz?

- Féltékeny voltam rá. –amint kimondtam ezt az aprócska mondatot, J-Hope a hátamra fordított, elhelyezkedett a lábaim közt és egy hatalmas vigyorral az arcán elmerült bennem. Mint mindig, most is tökéletesen kitöltött. Otthonosan mozgott bennem, pontosan ismerte minden részletemet, hogy mi mit szeret. Lassú ám erőteljes lökésekkel jutalmazott meg.

- Szeretem, amikor őszinte vagy. - suttogta, majd megcsókolt. Nyelve erőszakosan hatolt át számba, ahol az enyémmel vetélkedett. Eközben csípőjével egyre nagyobb tempóra kapcsolt, aminek következtébe többször is eltalálta AZT a bizonyos pontot. Csókjai és lökései közben kezeivel melleimet masszírozta, majd végig haladt minden egyes kockámon, míg végül férfiasságom köré fonta egyik kezét és fel-le húzogatta rajta a bőrt. Ilyen események hatására nem csoda, hogy viszonylag hamar éreztem a jól eső remegést, ami a legkisebb hajszálamtól egészen a talpamig végig szalad bennem, majd egyetlen pontban összpontosítva kitör belőlem. Izmaim szorosan összehúzódtak, engem pedig elért az orgazmus mámorító érzése. J-Hope még lökött rajtam párat és ő is követett engem a boldogságmezejére. Lihegve húzta ki magát belőlem, majd feküdt le mellém. – Ne legyél féltékeny Taehyungra. Nem éri meg.

- Nem akarok féltékeny lenni, ez csak úgy jön magától.

- Akkor gátold meg.

- De képtelen vagyok rá! Pláne ha megint megcsókol, mint ma.

- Az csak egy baráti puszi volt.

- De mi lesz akkor, ha több ilyen baráti puszit ad neked?

- Megengedem, hogy megverd őt, okés?

- Ebbe talán beletudok egyezni.

- Nagyon helyes. Na, gyere ide te buta. – mondta, majd szorosan magához ölelt. – Ugye tudod, hogy te vagy a mindenem, Jimin?

- Ahogy te is nekem, Hoseok.